Category Archives: Blog

Bölcsődés gyerekek étrendje: mit adjak, és mit ne?

Adjak-e szemem fényének egészségtelen ételt, mert a bölcsis társa is azt eszi ovi után, kaphat-e cukrot, nyalókát? Nagy dilemma…

Az 1-3 éves korig tartó időszak a táplálkozásban – is – az egyik legmeghatározóbb időszak; ekkor alakul ki a gyermek ízlésvilága, ekkor kell megalapozni az egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó szokásokat.

Alapelvek:

  • az étrend változatossága
  • három fő- és két kis étkezés
  • lehetőleg mindenevő legyen a kicsi

Szükségleteik:

A táplálékfelvételt mindig az egyéni szükséglethez kell igazítani. Átlagos értéke egy egyszerű képlettel könnyen kiszámítható:

  • Fiúk: 1000+100 x évek száma = kcal / nap
  • Lányok: 1000+100 x évek száma – 200 = kcal / nap

A megfelelő energia-bevitel természetesen nem elég. Figyelnünk kell az egyes tápanyagok arányára is. Akkor járunk el helyesen, ha az energiaszükséglet 7-15%-át fehérjéből, 30 %-át zsírból, 50-60 %-át szénhidrátból fedezzük.

fehérjék különösen fontosak a gyermek fejlődése, növekedése szempontjából. Lényeges, hogy főleg állati eredetű termékekkel fedezzük a fehérjeszükségletet, hiszen ezek tartalmazzák a létfontosságú, esszenciális aminosavakat, melyeket szervezetünk nem tud előállítani.

szénhidrátok közül az összetett szénhidrátok legyenek többségben a cukrok rovására.

zsírok – zsírsavak- közül kiemelkedik a linolsav, amelyből 3 gramm napi bevitel szükséges, továbbá fontos a megfelelő omega-3 zsírsavak bevitele, hiszen elősegítik az agy és az idegrendszer fejlődését, javítja a gyermek memóriáját és koncentrációs képességét, ellenállóbbá, erősebbé teszi az immunrendszert.

vitaminok, rostok, ásványi anyagok sem energiát, sem építő tápanyagot nem jelentenek, szervezetünk működéséhez mégis elengedhetetlenek. Így természetesen gyermekünk étrendjéből sem hiányozhatnak. 

Hogy néz ki a gyakorlatban? 

  • Az egyszeri kenyéradag kb. fél szeletnek (40-45 g) felel meg. Kedveltesd meg vele a teljes kiőrlésű lisztből készül és a többmagvas kenyeret! Javítja az emésztést! 😉

Gabonaszelet ebben a korban nem adható és ne adjunk nehezen emészthető kelt tésztákat sem!

  • Húsok, húskészítmények közül, a sovány, könnyebben emészthető – baromfi – húsokat adjuk a gyermeknek, adagonként naponta 30-60 g mennyiségben.
  • Magas só- és zsírtartalmuknál fogva nem ajánlottak a konzervek és a füstölt készítmények.

Az 1-2 éves gyermeknek levesek közül csak húsos leveseket adjunk hetente 1-2 alkalommal, ennek az oka, hogy kicsi a gyomorkapacitásuk, a levestől hamar eltelnek.

  • Hetente három tojás javasolt főve, vagy zsírszegényen sütve.
  • Másfél éves kortól adhatók nagyobb biztonsággal az apró magvas gyümölcsök, mint a ribizli, szamóca, földieper, szeder, málna, egres, som, kivi, csipkebogyó, áfonya. A déligyümölcsök allergizáló hatása is kevésbé jelentkezik már ebben a korban. 

Diót, mogyorót, mandulát csak 2 éves kor után ajánlott adni.

Az egyszerre elfogyasztandó ajánlott adag 60-70 g nyers gyümölcs, vagy egy kis marék apró gyümölcs.

  • zöldségek fogyasztását darabolva, felcikkezve, szendvicsbe rakva megkedveltethetjük, főzeléket minden nap ajánlott fogyasztania a kisgyermeknek. Egy adag 50-75 g nyers, párolt zöldség legyen, burgonyából 130-160 g főzelék készítésére.
  • Kerüljük a cukrozott gyümölcslevelet, szárazhüvelyesek adását, a bő zsírban sült ételeket, a cukor felhasználást!

Vitaminok, ásványi anyagok pótlása

D-vitamin pótlására ősztől tavaszig nagy figyelmet kell fordítani, érdemes D-vitamin tablettát és az emelkedett kalcium szükséglet miatt kalcium rágótablettát adni a gyerkőcnek.

A szervezet vasellátottságának érdekében a húsok, húskészítmények mellé C-vitamin tartalmú italport, vagy C-vitamin rágótablettát adjunk a kicsiknek!

Ha arra vagy kíváncsi, én hogyan oldottam meg a gyermekeim étkezését, nem titok…

Úgy, mint saját étkezésemet; én 80%-ban eszek tisztán.

De…mi is megesszük a fagyit, bár általában cukormenteset, cukrászdákba is előfordulunk, de alapvetően otthon készült finomságokat eszünk, amiket csak tiszta alapanyagból készítünk. 

Hidd el, működik…

Öltözködés

Minden tavasszal elérkezik az a pont, amikor a szomszéd gyermekei még sapkában és dzsekiben szaladgálnak, az enyémek pedig már sortban, pólóban és szandálban vannak. Melyikünknek van igaza?

Ahogy a „nagy könyvben” olvastam…

Az öltöztetés célja alapvetően a test védelme a külső hőmérséklet ingadozásától és egyéb fizikai behatásoktól. Az emberek testhőmérséklete viszonylag állandónak mondható (36-37 °C). Az állandó hőmérsékletet az idegrendszer hőszabályzó központja biztosítja, de ennek működése csecsemő-és kisgyermekkorban még nem tökéletes. 

A mi éghajlatunkon szervezetünk állandó hőmérsékletét külső segítség nélkül – ha ruha vagy melegítés nélkül kitennénk az időjárás viszontagságainak – nehezen vagy egyáltalán nem tudja fenntartani. Ezért hideg időben a lehűléstől, meleg időben pedig a hőfelvételtől védjük a szervezetet az öltözékkel.

Milyen a jó öltözet?

Az öltözet akkor megfelelő, ha az anyaga hőszigetel, könnyen tisztán tartható, megfelelő a nagysága és a szabása, illetve a ruha formája és színe is megfelel a csecsemő és a gyermek egyéniségének.

6 hetes korig – a napszakot vegyük figyelembe. Ha a hűvösebb délelőtti órákban levegőzteted a szabadban, akkor javasolt a pamutból készült rugdalózóra kiskabát és takaró is, déli órákban azonban már levehető a kiskabát, takaró helyett elég egy flanel vagy egy duplára hajtott pelenka.

1 éves korig – amíg a baba fekszik vagy ül a babakocsiban és nem mozog a szabad levegőn, egy réteggel adjunk többet a gyermekre, mint ami rajtunk van. Ez általános szabály. 

Ha már mozog is a gyerek a szabad levegőn, akkor ugyanannyi réteg elég, mint amennyi rajtunk is van.

A gyermek tarkójánál tudjuk ellenőrizni, hogy megfelelően van-e felöltöztetve: ha ott jó meleg, akkor nem fázik; ha hűvös tapintatú, akkor fázik; ha pedig nyirkos meleg, akkor melege van. A túlöltöztetésre emellett a melegkiütések megjelenése utal: ezek apró piros pöttyök, melyek kis idővel a levetkőztetés után eltűnnek.

Van rajta sapka, nincs rajta sapka…

Ez az a pont, ahol a szomszéd és én nem értünk egyet. Az ő csemetéi még megkötős füles sapkában járnak, amikor az enyéim már sapka nélkül vagy nyári napvédő sisakban szaladgálnak az udvaron.

A babáknál, kisgyermekeknél az év minden időszakában van ok arra, hogy sapkát viseljenek; télen a hideg miatt, nyáron a nap miatt, ősszel és tavasszal pedig a szél miatt fontos rájuk sapkát adni.

Könnyű léptekkel…

Emlékezetes, örömteli pillanat, amikor kúszó-mászó gyermekünk egyszer csak megteszi élete első lépéseit. A határtalan büszkeséggel és boldogsággal együtt azonban jönnek a kérdések, kételyek is, hogy miben kéne tipegnie mostantól?

Amikor a kicsi épp csak elkezd járni, és egyik tárgytól a másikig totyog a szekrények mentén, még nem érdemes cipőt adni rá. Ilyenkor az lenne az ideális, ha a pucér talpa érintkezne a sima talajjal, és semmi sem kerülne ezek közé. A tappancsos zokni is fontos és jó, mert szinte eggyé válik a láb bőrével.

Ha a baba már kb. egy hónapja stabilan jár, és naponta több órát közlekedik kemény felületen, jöhet a cipő, amelynek legfontosabb tulajdonsága, hogy tartja a sarkakat két oldalról. Nem a magas szár a lényeg, hanem a cipő kérge, ezt érdemes megnyomni vásárláskor, hogy elég kemény-e, van-e tartása. A cipő orra legyen zárt, még szandál esetén is, mert a járástanulás időszakában a gyerekek sokszor elesnek, belerúgnak tárgyakba, és ez a lábujjak és körmök sérüléséhez vezethet. Vagyis a gumicsizma, vászon tornacipő, hátul pántos cipő, flip flop papucs helytelen választás.

A cipő legyen természetes anyagból (lehetőleg bőrből), mert akkor lesz jó a szellőzése. 

Lehetőleg ne adjunk használt cipőt a gyermek lábára, mert az előző viselője lábának deformitásait átveszi a cipő, amit a következő gyermek lába is követni fog. A lábbetegségek (pl. lúdtalp) megelőzésére a későbbi években is jó gyakorlat, ha egyenetlen természetes talajon (pl. homok, fű, kavics) sétál a gyermek mezítláb, mert ez erősíti és fejleszti a lábizmokat. 

Nyáron, melegben engedjük a gyermeket minél többet mezítlábaskodni.

FONTOS! Cipőt mindig gyerekkel vásároljunk – próbáljuk a gyerekre – interneten keresztül ne. 

Tavasz…

Visszavonhatatlanul itt van végre a tavasz: napról- napra zöldebbek a fák, illatozik sok-sok virág, üde a levegő, a napsugarak és a lágy szellő simogatja az arcunkat. 

Ki a szabadba, látni a tavaszt…

Egyre jobban vágyunk rá, hogy kicsit – vagy sokat – a szabadban legyünk, fokozottan igaz ez a gyerekekre.

Számos program, helyszín megnyílik a családok előtt, melyek nemcsak közelebb hoznak minket egymáshoz, hanem mozoghatunk, játszhatunk is együtt. 

Beindul a játszóterek szezonja

Az apróságok tele vannak energiával, aminek levezetésére remek lehetőség a játszótér, ami a városok többségében már rég nem egy mászóka-hinta párost jelent, hanem tematikus játszótereket, mesejátszótereket.

Már egészen kicsi korban érdemes elvinnünk a csemeténket a játszótérre, ha esetleg nem tud a korabeliekkel játszani még, vagy fél a többiektől, akkor mi magunk csatlakozhatunk hozzá a játékokban, amíg megenyhül a többiek felé.

 A gyerekek itt találkozhatnak bölcsődén kívül a barátaikkal, de újakat is szerezhetnek. Remek közösségi tér ez a gyerekeknek arra, hogy megtanuljanak csapatban “dolgozni” és fejlesszék a különböző készségeiket. Az, hogy a többi gyerekkel együtt játszhat, fejlesztheti a szociális készségeit, később könnyebben fog barátkozni és a konfliktusokat is könnyebben fogja tudni kezelni.

A különböző mászókák és egyéb építmények olyan összetett mozgásokat követelnek a gyerekektől, amely segítségével akár minden izmát megmozgathatja, amíg a homokozás a kreativitását fejleszti. Testre és lélekre egyaránt jó hatással van pár óra a játszótéren – számunkra is, sőt mi beszélgethetünk a többi felnőttel, így a szülői közösségeket is építhetjük.

Piknikezzünk!

Mi sem természetesebb annál, mint hogy ha kisüt a nap, indulunk is a szabadba, és ha éppen ott is tervezünk maradni egy darabig, előkerül a piknikfelszerelés is.

A legnépszerűbb piknik helyszínek a parkok, esetleg erdők és vízpartok. A helyszín megválasztásánál legyen szempont, hogy füves terület legyen, árnyékot adó fákkal, ahol kényelmesen le lehet teríteni a plédeket.

Tanácsos kettőt is vinni belőle, amin kényelmesen helyet foglalhatunk, de ha meg akarjuk előzni, hogy a pléd sáros vagy kaja foltos legyen, akkor szerezzünk be egy piknik plédet, ami vízhatlan. 

Ételeinket vihetjük készen magunkkal, de a helyszínen is összerakhatjuk, elkészíthetjük együtt.

Ha egy kicsit extrán szeretnénk a dolgot, a hozzávalókat akár delikátboltokból és kézműves pékségekből is összevadászhatjuk.

Nagyon fontos, hogy ne hagyjunk magunk után szemetet! Ha van kuka a környéken, akkor is készüljünk pár zacskóval, amiben tárolhatjuk a szemetünket. 

Gondoskodjunk elegendő ivóvízről!

Vihetünk magunkkal játékokat is, ez lehet akár társasjáték, kártya, akár sportszerek, babajátékok. Ha van kutyusunk, akkor őt magunkkal vihetjük.

Kerékpározzunk!

A biciklizés sosem fog kimenni a divatból, de miért is kéne neki?

Vegyük elő a bicikliket!  Elsősorban fontos, hogy a tisztában legyünk a biciklisekre vonatkozó KRESZ szabályokkal, a biztonságos közlekedés érdekében.

A kerékpárokat szervizelni és ellenőrizni kell, hogy minden megfelelően működik rajta, mielőtt újra használnánk.

A bukósisak alapkellék egy bicikliút, túra során és ajánlott még térdvédő és könyökvédő is főleg, ha nem aszfaltozott, hanem erdei útvonalon haladunk. Figyeljünk oda a kerékpáros ruházatunkra! Ha megfelelően öltözünk fel, a komfortérzetünk is nagyobb lesz. Ha hosszabb túrára indulunk, mindig kenjük be magunkat sportoláshoz kifejlesztett napvédő készítménnyel, mert bringázás közben csúnyán leéghetünk!

Készüljünk fel esetleg defektre is, akkor is legyen nálunk felszerelés vész esetére – pumpa, pótbelső, gumileszedő -, ha mi magunk nem tudjuk megszerelni a bringát, így ugyanis könnyebben kérhetünk segítséget, ha menet közben elakadunk.

 Legyen nálunk elegendő víz és élelem.

Bármilyen útvonalon is túrázunk, ne dobáljunk el és hagyjunk magunk után szemetet!

Bölcsibe szoktatás

Vajon kinek nehezebb az elválás, mikor bölcsibe megy a gyermek? Neki vagy az édesanyjának? Mivel könnyítheted meg a beilleszkedést, hogy zökkenőmentes legyen az elválás?

Megosztó téma és sok szülőnek dilemmát okoz, vajon mivel tesz jót a kicsinek: írassa-e bölcsibe, vagy az oviig maradjon otthon? Ha bölcsis lesz, nem okoz-e törést számára az elválás? Számtalan érvet és ellenérvet lehet felsorakoztatni, de úgy gondolom, a jó megoldás sosem fekete vagy fehér: az adott családi körülmények mellett a legfontosabb szempont a gyerkőc személyisége.

Az elválás egy cseppet sem könnyű, sem az édesanyának, sem gyermekének. 

Mivel könnyítheted meg neki és magadnak is az elválást és a bölcsibe szoktatást?

Magaddal kezdd!

Fontos, hogy először magadban hozd meg a döntést arról, hogy gyermeked bölcsődébe fogod adni! Ez nemcsak a dolgok gyakorlati részéről szól, hanem a belső lelki munkáról is.

A férfiak egészen más  szemszögből nézik a bölcsi-kérdést, ami mondjuk segíthet tisztázni pár dolgot. Igyekezz a pozitív dolgokra koncentrálni: a gyermeked közösségbe kerül, számtalan pozitív hatás fogja érni, Te pedig visszatérhetsz a munkába.

Ha bizonytalan vagy, beszélgess minél többet, szerezz másoktól is tapasztalatokat: ki hogy élte meg az elválást, milyen praktikák segítettek ebben a helyzetben?

Tájékozódj!

Térképezd fel kellően a kiválasztott intézményt, beszélgess a dadusokkal és pedagógusokkal, hogy biztos lehess benne, hogy jó kezekbe adod gyermeked! Óvodás kor előtt elsősorban az ő személyük (és nem a csoporttársaké) lesz fontos a pici számára. A szeretetteljes, biztonságos közegben neked is könnyebb lesz elengedned őt.

Járj utána a bölcsődei étkezésnek, hogy mire számíthattok, illetve nektek milyen speciális igényeitek vannak! Beszéljétek meg, hogy haladtok a szobatisztasággal, és a bölcsi hogy kezeli ezt a dolgot! Kérdezz rá a beszoktatás menetére és módjára is!

Hangolódjatok rá!

A beszoktatás nem az első bölcsődei napon kezdődik, hanem már jóval hamarabb. A kezdés előtti hetekben építsétek be a bölcsit a mindennapjaitokba! Ez nem azt jelenti, hogy éjjel-nappal a bölcsikezdés legyen a beszédtéma, de ha alkalom adódik, mesélj neki róla.

Látogassátok meg előzetesen az intézményt, sétáljatok arra, ha tehetitek! Mesélj neki, mi vár rá a bölcsiben, milyen élmények fogják érni!

Keressetek ehhez kapcsolódó meséket, készítsetek rajzokat!

Közösségi élmények

Mindenképpen hasznos lehet, ha gyermeked nem a bölcsődében tapasztalja meg először a közösségi élményt. Ha van lehetőséged, keressétek más gyerekek és szülők társaságát: játszóházban, kis csoportos foglalkozásokon, játszótéren.

Sokat segít az elválásban, ha korábban más felnőttek is vigyáztak a gyerkőcre: ha megoldható, aludjon 1-1 napot a nagyszüleinél, vagy vigyázzanak rá hosszabb időre!

Légy következetes!

Fontos, hogy a gyerkőcöd érezze rajtad a nyugalmat és magabiztosságot! Te is tudod, hogy ebben a korban érzékeny receptorokkal tapogatják le az anyukájuk szorongását, bizonytalanságát, amit aztán fel is erősítenek. Ne feledd! A gyerkőcödnek az lesz a jó, ami neked is megnyugvást és biztonságot ad!

A bölcsibe szoktatás mindig hosszabb folyamat, hogy ne okozzon nagy törést a gyermekben az elválás: a kezdeti pár órás látogatások egyre hosszabbak lesznek, végül rövidebb majd hosszabb időre fog ott maradni a gyermek. Az elválást szinte mindig sírás kíséri, ami -tapasztalatok szerint- sokszor véget is ér, ahogy a szülő kilép az ajtón.

Ne mutasd előtte, hogy neked is nehéz az elválás, hogy legszívesebben te is sírnál, mert ezzel az ő dolgát is megnehezíted!

Mindig biztosítsd róla, hogy menni fogsz érte! Ezt jó, ha pontosan meg is jelölöd: “Amikor felkeltél”, “Amikor megettétek az uzsonnát”.

A kezdeti nehézségek után a gyerekek többsége rugalmasan és jól be tud illeszkedni, és kezdeti aggodalmaink feleslegesnek fognak bizonyulni. 

Fontos, hogy ezt az érzést, magabiztosságot tükrözzük feléjük a beszoktatás kezdetétől fogva!